Majd tavasszal kimegyek a sásra,
Találok ott vadruca tojásra,
Tarisznyára, kupujkóra szedem,
Az éhemet azzal szeliditem.
Nem köpködöm a tenyerem
A kapa nyelére,
Se aratni nem járok én
Senkinek a földjére.
A Sárrétje terem halat, vadat,
Nem esik ki a számból a falat.
Miklya Jenő: Sárréti írások
