Különleges fehér fűzfa áll a Vésztőtől Bélmegyerre tartó úton. A Sebes-Körös egykori mellékágának partján lévő ligeterdő fája lehetett ez a matuzsálem korú fehér fűz. A 380 éves, 20 m magas, 780 cm törzskerületű fűzre nagyon vigyáznak. Két ágát már összebilincselték, és az egyik vízszintes ágát pedig alátámasztották. "Idős Fehér Hölgy" néven emlegetik a látványában rendkívüli fűzt.
A csökmőiekkel Csuba Ferenc, táltos elhitette, hogy a falu nádasában lévő kincset egy sárkány őrzi, akit a segítségével legyőzhetnek. Elvállalta, hogy 500 forintért megkötözi a fenevadat, és így kihúzhatják a falu közepére. Még azt is eldöntötték a falusiak, hogy nőstény sárkányt akarnak fogni. A táltos egy rekettyebokor tövére kötötte a kötelet, és a falusi férfiak húzni kezdték. Csuba cimborája pedig ez alatt "csuda hangokat" hallatott egy kanna segítségével. A férfiak húzták a kötelet, de a sárkány mégsem akart előkerülni.
Komor Marcell és Jakab Dezső első nagyváradi munkái közé soroljuk az Adorján-házat. Sztarill Ferenc volt a ház kivitelezője. Adorján Emil, váradi ügyvéd 1902-ben vásárolta meg a színházi raktárak mellett álló telket. Ezen a telken épült fel Adorján Emil lakóháza, melyben az ügyvédi irodája is működött. Dr. Adorján Emil Auschpitz Adolf fiaként látta meg a napvilágot 1874-ben. A családi nevét 1890-ben változtatta Adorjánra. A budapesti egyetemen jogot tanult, ügyvédi diplomáját 1900-ban szerezte meg.
Adorján Emil 1902-ben vásárolta meg a színházi raktárak mellett álló telket. Ezen a telken épült fel Adorján Emil lakóháza, melyben az ügyvéd irodája is működött. A szomszédos telket szerette volna eladni, de nem talált rá vevőt, így 1904 és 1905 között bérházat építtetett rá. Ezt a bérházat nevezik: Adorján-ház II. Komor Marcell és Jakab Dezső első nagyváradi munkái voltak az Adorján-házak. Sztarill Ferenc volt a kivitelező. A ház nem különbözik hasonló kinézetű társaitól, egyedül a homlokzatában tér el. A II.
Az Apolló-palota helyén egykor az Apolló fogadó állt. A mellette működő kávéházat szintén Apollónak nevezték. A Városi Tanács szerette volna értékesíteni a telket: eladás útján vagy új, bérbe adható épület emelése útján. Végül a második megoldás mellett született döntés. 1911-ben ifj. Rimanóczy Kálmán nyerte meg a legkedvezőbb ajánlat kikiáltásával a licitet, így neki lett joga a bérház felépítésére. Azonban a nyertes 1912-ben elhunyt, így Rimanóczy özvegye Krausze Tivadar kinevezését kérte a Városi Tanácstól a munkálatok további irányítására.
Az 1848/49-es szabadságharc bukása után Arany János nem kapott munkát, ekkor lett házitanító Geszten (1851-ben), a Tisza családnál. Tisza Lajos hívta meg, hogy fiát, Domokost költészetre tanítsa. Télen a kastély épületében lakott, míg nyáron a kerti lakban. Ma ez a nyári lak múzeum, amely a költő emlékét őrzi. Több balladája (Ágnes asszony, Sára asszony, Az eskü) is a geszti élmények, az itt hallott történetek hatására született.
A Holt-Sebes-Körös partján áll a Bagolyvilla. Valószínű, hogy a lakóházat Kós Károly tervezte a Petrovszky család kérésére. A boronafalú villa 1920-ban épülhetett, magyar szecessziós stílusban.
A XVIII. században épült kastély. A kastély kertjében látható az az emelvény, amelyen állva Ferenc József 1895-ben végignézte a nagy őszi hadgyakorlat seregszemléjét.
A kastélyt 1830 előtt építette gróf Batthyányi József császári-királyi kamarás, akinek a családjába a XVIII. században került a földbirtok. Egy 1883-ban készült leírásban olvashatunk a kastélyban található különleges fekete és vörös márványasztalokról.
Az élesdi birtok 1887-ben került gróf Bethlen Pál fia, Aladár kezébe. Ő vette feleségül Batthyány József lányát, Vilmát. Így a kastélyt - a későbbiekben - Batthyány-Bethlen kastélynak nevezték.
Körmösdpuszta határában található a hatalmas Belecz-tározó.
A település határában húzódó Körös-Maros Nemzeti Park területét a honfolglalás korától erdők borították. Így a szikes pusztán lévő ősi kocsányos tölgyek és vadkörtefák az ősi erdős sztyeppet idézik fel itt. A kocsányos tölgyön kívül láthatunk mezei- és tatárjuhart, mezei és vénic-szilt. A cserjésben galagonyát, varjútövist, bengét, kökényt fedezhetünk fel, melyek alatt tavasszal tömegével nyílnak a salátaboglárkák, odvas keltikék.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága üzemelteti a Bihari Madárvártát. A környék legnagyobb szálláshelye itt található, ahonnan kiindulva lehetőség adódik az ősi mocsarak, erdők, puszták növény- és állatvilágát tanulmányozni. A bihari Sárrét felfedezésére a határon innen és túl is mód van. Remek kirándulóhely diákcsoportoknak, családoknak.
Chorhus Dezső, fővárosi mérnök 1905-1910 között vásárolt 300 katasztrális hold szikes legelőt Bölöny Sándor földbirtokostól, hogy mesterséges halastórendszert építsen ki. Az első tavak meg is épültek 1913-ra. Majd újabb földeket vásároltak (Nagy-Szík pusztát) Geszt és Biharugra között a Tisza családtól, ezzel a területtel is növelni akarták a már meglévő tórendszert. A többezer hektáros halgazdaság teljes kiépítését a II. világháború, majd az 1946-os államosítás akadályozta meg.
A haltenyésztéshez jó minőségű anyahalakra volt szükség. A Corchus család külföldről hozatott anyahalakat. A fajta jellemzője, hogy a hátpikkelye soros, tükrös, a színe zöldesbarna vagy szürkés, oldala narancssárga, hasa pedig sárgásfehér. 2001-ben a Biharugrai tükrös pontyot tájfajtának nyílvánította az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet. 2004-ben nemzeti kinccsé nyilvánították a Biharugrai tükrös pontyot, ezért innentől őshonos állatfajnak is tekintjük.
A Bölöny-kúria a település központjában található, minden irányból jól megközelíthető. Az 1800-as évek elején klasszicista stílusban épült kúriát a XIX. század második felében átépítették romantikus stílusba. A magas, nyílt oszlopos épületben működött iskola, és számos helyi rendezvényeknek is otthont adott. A kúria felújítása tervben van, jelenleg csak kívülről lehet megnézni.
A település domboldalán álló „fehér ház”, az a hely, ahol Ady Endre lakott az I. világháború idején. 1968-ban rendezték be a házat Ady emlékhellyé. Majd 2014-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum modern Ady Endre Emlékmúzeummá alakította át.
Az épületegyüttest csendőrségi iskolának építették. 1909-ben merült fel az iskola létrehozásának terve. Vágó József tervei valósultak meg, kisebb változtatásokkal 1911-13 között. A korábban megszokott eklektikus kaszárnyaépületekhez képest, ez az épület egy új irányvonalat képviselt. A szecessziós stílusú épületegyüttes a monumentális egyszerűségével, a minimális homlokzati díszeivel a modern építészet felé mutatott. A homlokzatról hiányzik minden díszítőelem, így csak a nyílások, a falazatok kapcsolódása, a mértani testek játéka nyújt esztétikai értéket.
Szeghalom 1852-ben csatlakozott az országos postahálózathoz. Az első komolyabb postaállomás, azaz a Szabó-féle ház 1868-ban épült fel. Azért nevezték így, mert a postamester Szabó Tibor volt. Az új Postapalotát 1924-ben kezdték el építeni, és 1926-ban már ebben működött a hivatal. Az új postamester 1928-ban Somogyi István lett, aki elődjétől a hivatal igazgatását és a hivatal felső szintjén lévő szolgálati lakást is átvette.
A vár máig megmaradt része, a csonkatorony az országhatár túloldalán, Romániában, Berekböszörmény és Körösszegapáti határában található. A 13. században épült várat kő hiányában égetett téglából építették.
A településen halad át a szarmaták által 324 és 337 között létrehozott, az Alföldet körbekerülő, 1260 km hosszú árokrendszer, a Csörsz-árok. Ez az ókori védőműrendszer a Dunakanyartól indul, kelet felé haladva a Tiszáig, majd délkeletre fordul egészen az Al-Dunáig.
Darvas Imre, egy faipari vállalkozó 1908-ban vette meg a Rimanóczy utcai házat Ehrlich Ignáctól. Az itt építendő házat Darvas Imre feleségével, Schutz Margittal rendelte meg. A házaspár számára a legeredetibb váradi szecessziós magánházat 1909 és 1912 között építették meg a Vágó testvérek, László és József. Az építész testvérpár a bécsi szecessziós, geometrikus vonulatot képviselte, Otto Wagner alkotásait követve. Az első terv szerint, emeletes homlokzatával a Körös-partra nézett volna az épület, azonban ez a terv nem valósult meg.
A vízesés típus jellemzője, hogy meredek lejtésű felszínen alakul ki, és az üledékképződési mérték jóval nagyobb az eróziónál. A vízeséseknél nagy a szén-dioxid kibocsátás, azaz kigázosítás, így jelentős mennyiségű karbon válhat ki. A karbonát kibocsátás során szabálytalan alakú mésztufa bütykök, tömbök alakulnak ki, majd azok letörhetnek, megrepedhetnek. Sokszor a vízesések mögött ezért alakulhatnak ki üregek, barlangok. A lerakódott karbonát túlnyúlva a kiválási peremen tufafüggöny formát hoz létre.
Sztarill Ferenc tervei alapján készült a XX. század elején, 1906 és 1910 között. A kétszintes épület teljes utcafronti részét gyönyörű virágmotívumok díszítik. A homlokzat félkörívekben végződik és középen egy háromkaréjú oromzat látható a központi szív alakú kis ablakkal. A palotát Deutsch Károly Ignác kereskedő építtette egy üveg- és porcelánáruház számára. 1970-ben felújították az épületet, csak a homlokzatot hagyták meg. A magyaros, népi motívumokkal (tulipán, pávaszem, varrottas) díszített homlokzat szemet gyönyörködtet.
A múlt század elején épült meg a Körösök duzzasztó rendszere. A bökényi, a békésszentandrási, a gyulai, a körösladányi, a körösnagyharsányi és a békési duzzasztó is ekkor épült.
A szeghalmi Epreskerti faragott fejfás, református temető kulturális örökségünk része.
