A Kis-Sárrét keleti peremén fekszik Geszt. A települést először 1213-ban említik írott forrásban, egy helyi gazda juhainak ellopása kapcsán. Az Anjouk uralkodásának idején adománybirtok lehetett, majd több nemesi család birtokaként tartották számon. A község neve különböző alakokban fordult elő a XV. században: Gezth, Egyházasgeszt, Kisgeszt, Nagygeszt. Az 1760-as években Tisza László birtokába került, és a család a továbbiakban a település fejlődédét is meghatározta. A történelmi Magyarország közepén, három közúttal, igen fontos kereskedelmi szerepet töltött be. A trianoni békeszerződéssel azonban a Tiszaradványpuszta és a Csákpuszta nevű részeit elcsatolták, és zsákfalu lett Gesztből. A II. világháború után a település egyre inkább elszigetelődött, a fejlődése lelassult és alábbhagyott, s ez napjainkig sem változott.
