Ez a település, ahol a Berettyó a Sebes-Körösbe torkollik már az őskorban is lakott volt. 1222-ben a Váradi Regestrumban Nadan, Ladan, illetve Keresnadan néven említik. A feltételezések szerint a nadan 'nádasgát'-at jelent. Az 1200-as évek elejétől 500 éven át a Nadányi család birtoka volt. Az 1700-as évekig három alkalommal pusztult el a település. Először a tatártámadás miatt, majd akkor, amikor II. Rákóczi György, erdélyi fejedelem bevetette a felperzselt föld taktikáját a török ellen, és ennek a település is áldozatul esett. Harmadszor pedig a Szent Liga törökellenes harcai alatt néptelenedett el. Ekkortájt költöztettek Nadányi János, a helyi földesúr hívására telepeseket a faluba, hogy ezzel is gyarapítsák a település lakosságát. A törökök kiűzése után a Harruckern család vette birtokba a települést, ekkor változott meg a neve is Nadányról Körösladányra. A báró Harruckern család férfiági kihalása után a Wenckheim család birtokolta Körösladányt. Az 1800-as évek építkezéssel teltek: számos csatornát ástak a belvizek elvezetésére, fahidat emeltek, megépült a Wenckheim-vadászkastély, templomot építettek, gőzmalmot állítottak üzembe. Az építkezések mellett ebben a században azonban árvíz és tűzvész is pusztított a faluban. Az 1900-as években pedig a háborúk puszításait élte át a település lakossága. A háború után nagyütemű építkezések kezdődtek. Az 1970-es években felépült a törpevízmű, majd a duzzasztómű. Napjainkban nem a vízzel, a tűzzel vagy az ellenséggel kell küzdeni az itt élőknek, hanem a lakosság folyamatos csökkenésével kell felvenni a harcot.
