A honfolglalás korára nyúlik vissza a település története. A Borsa és a Vata nemzetség uralta az erdővel borított területet. Mivel nem vették birtokba teljesen a földet, ezért azt feltételezik, hogy a lakott terület királyi magánbirtok lehetett. Az első pogánylázadás során Vata oldalára álltak a királlyal szemben. 1214-ből említi a Váradi Regestrum, hogy egy apáti lakost tüzesvaspróbára ítéltek. A település neve a XIII. században Apathi, Apathy formában is előfordul, (bihar)tordai birtokként. Az Apáti nevet a tordai apátságról kapta, míg a Körösszeg nevet az uradalom váráról. A tatárok támadása nem az egyetlen volt, ami a falut szinte teljesen elpusztította. Az elnéptelenedett területre IV. Béla kunokat telepített be. Az Anjou királyok idején pestisjárvány tombolt. A 14. századtól hosszú századokon át a Csáky család birtokolta a területet. A Csákyak telepítettek ide románokat a belényesi hegyekből. A török pusztítás elől a falu lakossága a közeli erőkbe, nádasokba menkült. A település lakói részt vettek a Rákóczi-féle szabadságharcban, és Kossuth katonáinak vallották magukat az 1848/49-es szabadságharcban. A lakosság nagy része földművelésből és állattartásból élt, ezért is okoztak nagy pusztítást az árvizek. A Sebes-Körös sokszor kiöntött. A falu lakói évszázadok alatt megtanultak együtt élni a vízzel, hiszen még ma is mezőgazdasággal foglalkozik a falu folyamatosan csökkenő népessége. Sokan elvándorolnak innen, a község elöregedett, jövője bizonytalan.
Értékek
