A XIII. század végi oklevélben még Thelekd néven említik a települést. A név a telek szóból ered, és a –d képzővel képezték. A mező előtag csak a XVIII. században tapadt a Telekd településnévhez.
A településen a XIII. században székelyek éltek, akik innen költöztek át a későbbi Székelyudvarhelyre.
A Csanád nemzetségbeli Tamás költözött ide 1291-ben. Ő volt a főúri Telekdi család alapítója.
1335-ben Telekdi Csanád, az esztergomi érsek ferences kolostort alapított, ahol a későbbiekben ferences tartományi gyűlést is tartottak. A XVI. században felépült a település vára. A vár vizes árkába bele lett vezetve a Sebes-Körös és Koppány-patak vize. A lakosság nagy része a reformáció idején protestáns hitre tért.
Várad 1660-as elfoglalása után török kézre került a település is. 1688-ban Thököly kurucait itt, a falu közelében verte szét Heissler, császári tábornok. Majd a török, a császári seregek után még a pestis is szedte áldozatait az 1739-44-es pestisjárvány idején.
A dualizmus idején fellendült a településen az állat- és terménykereskedelem, a takarékpénztár is ekkor alakult. Ebben az időszakban épültek a nagy gyárak, ipartelepek. Működött itt kőolajfinomító, aszfaltgyár, szénbánya, téglagyár, vegyészeti gyár, kocsikenőcsgyár, fedéllemezgyár, szeszgyár, fűrésztelep, bútorgyár.
Értékek
