Nincs biztos magyarázat a település nevének eredetére. Két elképzelés ismert, az egyik szerint Okan istenről, a sámánita főisten nevéről nevezték el a települést. A másik elképzelés szerint a szerb-horvát Okan családnévből származik a település neve. Az okan szó jelentése: 'szemes'. A település az őskortól lakott, és történelme során soha nem puszult el vagy vált lakatlanná. A település adottsága nagyon jó, a Sebes-Körös hordalékának partvonulatán épült, árvízmentes helyen, halakban, vadakban gazdag vízivilág mellett. Északról és nyugatról nádtenger határolta, délről és keletről különböző vízfolyásokon át lehetett megközelíteni a települést. Az 1200-as években Okányt Villa Vcan, Wkan és Okan néven is említik az oklevelekben. A középkorban többen is birtokolták a települést: Pál országbíró, a zalai főispán, a Bacsó család, Werbőczy országbíró és a bethlenfalvi Thurzók. A XVI. századra a falu lakosai a reformáció híveivé váltak. A Rákóczi-szabadságharc után III. Károly a Szlávy családnak adományozta a kincstári birtokot. Később uralták az Urayak, Noszlopyak és a Gorove család tagjai. A XX. században a Schwartz család birtoka lett. 1925-ben nagy árvíz pusztított, még a templom is megrongálódott. Napjainkban az egyre fogyatkozó lakosság jelenti a legnagyobb gondot a település életében.