Kós Károly életműve

Tudtad-e?

- Kós Károly élete során közel tíz elismerésben, díjban részesült. Halála után pedig 2010-ben megkapta a posztumusz Ybl Miklós-díjat.
- Építészeti és írói munkássága is egyedülálló, példaértékű: közel negyven művet írt és több mint ötven épületet tervezett.
- Több iskola, tér, sétány őrzi Kós Károly nevét.
- Emlékezetét a Kós Károly Egyesülés és a Kós Károly Alapítvány ápolja.

Az országépítő / Kós Károly képeskönyv
A politikus Kós Károly / Attila királról ének
Kalotaszegi krónika / Varjúnemzetség
Benkő Samu beszélgetései Kós Károllyal / Erdély
Varjúvár
Varjúvár
Varjúvár
Varjúvár
Szentimrei ház
Szentimrei ház
Varjúvár

A Körös melyik szakaszán található?

Románia

Érték elhelyezkedése (Tájegység)

Körös-Maros köze

Érték elhelyezkedése (Nemzetrész)

Erdély

Érték elhelyezkedése (Megye)

Kolozs megye

Település

Sztána

Elfogadott érték-e?

Igen

Értéktár konkrét neve

Külhoni Nemzetrész Értéktár

Elhelyezkedés az értékpiramisban

Nemzeti Érték

Szakterületi besorolás

Kulturális örökség

Története, leírása

Eredeti nevén Kosch Károly, építész, író, grafikus, tanár, szerkesztő, politikus, egy valóságos polihisztor.
Édesapja Karl Kosch szász postatisztviselő és édesanyja Sidonia Sivet (francia-osztrák származású) egyetlen fiúgyermeke. Középiskolai tanulmányait Kolozsváron folytatta, majd innen a budapesti József Nádor Műegyetemre ment tanulni. Az egyetem építészeti szakán szerzett diplomát 1907-ben. Több építészeti irodában is tapasztalatokat szerzett. Tanulmányozta a kalotaszegi népi művészetet, az erdélyi népművészetet, a történelmi emlékek motívumvilágát, majd ezeket használta fel későbbi munkáiban. 1916-ban felkérték IV. Károly király koronázási ünnepségén lévő díszlet megtervezésére. 1910-ben felépítette a családi házát, a Varjúvárat. Még ugyanebben az évben feleségül vette a türei református lelkész lányát, Balázs Idát. Három fia: Balázs, András és Károly és egy lánygyermeke született, Zsófia.
Erdélyi írótársaival együtt 1924-ben megalakították az Erdélyi Szépmíves Céhet, egy önálló erdélyi könyvkiadó vállalatot, amely egészen 1944-ig működött. 1926-tól alapító tagja az erdélyi helikoni közösségnek, mely erdélyi magyar írók, költők szabad íróközössége volt. Kós Károly szerkesztette az Erdélyi Helikont 1931-től, 1948-49-ben a Világosság lap munkatársaként is dolgozott.
Sztánán, szülőfalujában is több közéleti szerepet is vállalt: 1912-ben Kalotaszeg címen lapot indított, 1921-ben a Kiáltó szó röpirat írója, ugyanebben az évben az Erdélyi Néppártnak az alapító tagja, egy évre rá politikai újságot indított. A II. világháború után a változásban reménykedve politikai szerepet vállalt: Magyar Népi Szövetség elnöke lesz, majd nemzetgyűlési képviselő. 1940-től 1953-ig Kolozsváron a Mezőgazdasági Főiskolán tanít, mezőgazdasági építészetet.
Kós Károly születésnapján, december 16-án 1999-től minden évben Kós Károly-díjat adományoznak a településszépítés, településvédelemben végzett kimagasló munkáért.

Hivatkozások

http://ezer100.ro/arckepek/kos-karoly/ http://www.hungarikum.hu/hu/content/k%C3…

Értékek

Ifj. Dr. Kós Károly életműve
Románia, Sztána
Varjúvár
Románia, Sztána