Története, leírása
Eredeti nevén Kosch Károly, építész, író, grafikus, tanár, szerkesztő, politikus, egy valóságos polihisztor.
Édesapja Karl Kosch szász postatisztviselő és édesanyja Sidonia Sivet (francia-osztrák származású) egyetlen fiúgyermeke. Középiskolai tanulmányait Kolozsváron folytatta, majd innen a budapesti József Nádor Műegyetemre ment tanulni. Az egyetem építészeti szakán szerzett diplomát 1907-ben. Több építészeti irodában is tapasztalatokat szerzett. Tanulmányozta a kalotaszegi népi művészetet, az erdélyi népművészetet, a történelmi emlékek motívumvilágát, majd ezeket használta fel későbbi munkáiban. 1916-ban felkérték IV. Károly király koronázási ünnepségén lévő díszlet megtervezésére. 1910-ben felépítette a családi házát, a Varjúvárat. Még ugyanebben az évben feleségül vette a türei református lelkész lányát, Balázs Idát. Három fia: Balázs, András és Károly és egy lánygyermeke született, Zsófia.
Erdélyi írótársaival együtt 1924-ben megalakították az Erdélyi Szépmíves Céhet, egy önálló erdélyi könyvkiadó vállalatot, amely egészen 1944-ig működött. 1926-tól alapító tagja az erdélyi helikoni közösségnek, mely erdélyi magyar írók, költők szabad íróközössége volt. Kós Károly szerkesztette az Erdélyi Helikont 1931-től, 1948-49-ben a Világosság lap munkatársaként is dolgozott.
Sztánán, szülőfalujában is több közéleti szerepet is vállalt: 1912-ben Kalotaszeg címen lapot indított, 1921-ben a Kiáltó szó röpirat írója, ugyanebben az évben az Erdélyi Néppártnak az alapító tagja, egy évre rá politikai újságot indított. A II. világháború után a változásban reménykedve politikai szerepet vállalt: Magyar Népi Szövetség elnöke lesz, majd nemzetgyűlési képviselő. 1940-től 1953-ig Kolozsváron a Mezőgazdasági Főiskolán tanít, mezőgazdasági építészetet.
Kós Károly születésnapján, december 16-án 1999-től minden évben Kós Károly-díjat adományoznak a településszépítés, településvédelemben végzett kimagasló munkáért.