A Körösök legendája
A Körösök mentén elhelyezkedő falvak és városok lakosainak többsége nem ismeri a naponta látott folyók elnevezésének jelentését, számukra ezek egyszerű folyónevek. Elődeik Körösöknek, azaz „aranyfolyóknak” vagy „aranyos folyóknak” nevezték el őket, mert a vizek tiszta öblében az áhított fémet látták csillogni, és ebből a források közelében elterülő aranytelep létezésére következtettek.
A legenda szerint nagyon régen élt lenn a síkságon egy mohó, aranyra vágyó király, aki azt hallotta, hogy a keleti hegyekben egy hatalmas aranybánya létezik. Az aranybánya hollétét azonban csak az öreg Körös és három fia ismerte.
A király elrendelte katonáinak, hogy fogják el őket, majd bezáratta és megverette őket, remélve, hogy elárulják titkukat. Az öreg a vallatások során meghalt, és fiai elborzadva eldöntötték, hogy elárulják a kincs helyét.
Őrzőikkel együtt elindultak napkelet felé. A harmadik napon már nem tudták eldönteni, melyik a helyes út, mindegyiknek más volt a véleménye. A legnagyobb fiú szerint egyenesen kelet felé kell tartaniuk, a másik két fiú úgy tartotta, hogy a helyes út délebbre volna. A legnagyobb fiú, hirtelenharagú lévén, megharagudott két fivérére, és a király katonáinak egy részével elindult, amerre jónak látta.
A középső, szőke legény és a legkisebb, barna fiú délnek fordult. De egy idő után a legkisebb testvérnek úgy tűnt, hogy mégiscsak a legnagyobbnak volt igaza, és ő is kelet felé indult. És sokáig bolyongtak, keresve az aranybányát.
Végül a kelet felé haladó legnagyobb fiú rátalált a kincsre. De abban a pillanatban, amikor meg akarta mutatni a katonáknak, előjött a bányából a bányák tündére és elvarázsolta a fiút, hogy ez többé ne leljen rá a kincsre.
Ez a története a három kincskeresőnek, akik átalakultak Körösökké: Sebes-Körössé a hirtelenharagú, legnagyobb fivér, Fehér-Körössé a középső, szőke fiú és Fekete-Körössé a legkisebb, barna legény. Kőbálványuk talán még most is ott van a forrásoknál, ha nem pusztította el a sok eső és szél. Mint minden legendának, ennek is van valós alapja.
A Körösök, különösen a Fehér-Körös, a Nyugati Szigethegység aranytelepeinek közeléből erednek és keletről nyugat felé folynak, a Fehér- és Fekete-Körös Kettős-Körössé egyesül, majd ez a Sebes-Körössel együttesen alkotja a Hármas-Köröst, vagy egyszerűen Köröst. A Körösök vízgyűjtő medencéje 27537 km2-es, ez főként négy folyó vízgyűjtője: a Fehér-, a Fekete- és a Sebes-Körösé, valamint a Berettyóé. Ezek a folyók az Erdélyi Szigethegység nyugati hegyoldalairól gyűjtik össze a vizeket.
Forrás: http://folyok.adatbank.transindex.ro/index.php?kat=A%20k%C3%B6r%C3%B6s%C3%B6k&fid=4
