Kolozs megyében, Bánffyhunyadtól északnyugatra, a Sebes-Körös bal partján fekszik.
Sebesvár földvára a népvándorlás korában elpusztult. A tatárjárás után a földvár helyén kővár épült, amely a Hunyad nevet kapta az uradalom nevéről. A Borsa nemzetségtől foglalta el a területet Elefánti Dezső 1317-ben a király, Károly Róbert számára. A későbbiekben volt a település a havasalföldi vajdáé, majd az erdélyi vajdáké. II. Rákóczi Györgyöt a fenesi csatában szerzett sérüléssel ide hozták Sebesvárra, majd innen vitték Váradra. A Rákóczi-féle szabadságharcban a császári csapatok lerombolták a vár nagy részét, majd az 1800-as években újra építették.