Története, leírása
A Sebes-patak és a Körös összefolyásánál egy hegyorom tetején áll Sebesvár maradványa.
Sebesvár földvára a népvándorlás korában elpusztult. A tatárjárás után a földvár helyén kővár épült IV. Béla parancsára, hogy védelmezze a Kolozsvár és Nagyvárad közötti kereskedelmi útvonalat. A későbbiekben volt a vár a havasalföldi vajdáé, majd az erdélyi vajdáké. A vár vámhelyül is szolgált a közeli birtokoknak, falvaknak, legelőknek és Bánffyhunyad városának. II. Rákóczi Györgyöt a szászfenesi csatában szerzett sérüléssel ide hozták Sebesvárra, majd innen vitték Váradra. 1669-ben a szultán követelte, hogy rombolják le a várat, mivel a várőrség számtalanszor megakadályozta az törökök portyáit Kolozsvár irányába, de Apafi Mihály fejedelem pénzzel megváltotta a török Portánál. A Rákóczi-féle szabadságharcban a kurucoké volt a vár 1709-ig, majd a szabadságharc bukása után magára hagyták a várat.
Kós Károly 1910-ben elkészítette a vár helyreállításának tervét. A háborúk azonban megakadályozták az újjáépítését.