Az Apolló-palota helyén egykor az Apolló fogadó állt. A mellette működő kávéházat szintén Apollónak nevezték. A Városi Tanács szerette volna értékesíteni a telket: eladás útján vagy új, bérbe adható épület emelése útján. Végül a második megoldás mellett született döntés. 1911-ben ifj. Rimanóczy Kálmán nyerte meg a legkedvezőbb ajánlat kikiáltásával a licitet, így neki lett joga a bérház felépítésére. Azonban a nyertes 1912-ben elhunyt, így Rimanóczy özvegye Krausze Tivadar kinevezését kérte a Városi Tanácstól a munkálatok további irányítására. A bérház befejezését 1913 tavaszára várták, néhány hónapos csúszással el is készült. Az Apolló-palota az egyedüli XX. században épült bérház Váradon, amelyet nem magánkezdeményezésre építettek, hanem a Városi Tanács megrendelésére. A magasföldszintű, háromemeletes épület stílusa a berlini szecesszióval rokon. Az épület Fő utcai felőli homlokzata a legdíszesebb. A loggiák és a nyitott erkélyek dinamizmust adnak a homlokzatnak. Kilenc tengelye szimmetrikusan helyezkedik el. A pilaszterek tetején női szobrok helyezkednek el. A rendkívüli asztalosmunkát dicséri az ívelt záródású nagyméretű ablakok sokasága.
Értékek
