- Adorján Emil milliárdosként több ingatlannal, és jól jövedelmező vállalkozásokkal rendelkezett .
- 1920-ban átvette a Székely és Boros Mozi- és Filmipari Vállalat vezetését, és gyümölcsöző vállalkozássá tette.
- Adorján Emilre igaz volt a mondás: a keze között minden arannyá válik.
Komor Marcell és Jakab Dezső első nagyváradi munkái közé soroljuk az Adorján-házat. Sztarill Ferenc volt a ház kivitelezője. Adorján Emil, váradi ügyvéd 1902-ben vásárolta meg a színházi raktárak mellett álló telket. Ezen a telken épült fel Adorján Emil lakóháza, melyben az ügyvédi irodája is működött. Dr. Adorján Emil Auschpitz Adolf fiaként látta meg a napvilágot 1874-ben. A családi nevét 1890-ben változtatta Adorjánra. A budapesti egyetemen jogot tanult, ügyvédi diplomáját 1900-ban szerezte meg. Érdekelte a gyorsírás, a Gyorsírók Lapjának főszerkesztője volt, majd a Gyorsírók Egyesülete az ő vezetésével alakult meg. Hatalmas magánkönyvtára volt, szenvedélyes műgyűjtő hírében állt. Az Adorján-ház alagsorral, földszinttel, egy emelettel és egy alacsony második szinttel rendelkezik. Az épület földszintjén volt a tulajdonos hat szobás lakása. Az emeleteken lakásokat alakítottak ki. A homlokzat vízszintesen három részre osztható. A földszinti részt félköríves ablakok tagolják, melyeket hullámzó körvonulatú sávok keretezik, azokat pedig virágmotívumok díszítik. Növényi díszítések, dúsan tekergő leveles, virágos indák újra és újra feltűnnek az épületen. A középső részt egy hullámzó lépcsőzetes párkány zárja le. Az épület sarkán egy cserépbe ültetett fa látható dús babérlevelekkel és virágokkal. Az épületen megjelenő életfa egyetemes jelkép. A díszítések motívumvilágát a népi építészetből kölcsönözték, ezt bizonyítják a kovácsoltvas erkély elemei, a lefolyócsatornák részletei, a homlokzat "vázái", "szívei" és a szegekkel kivert nagykapu vésett tulipánjai is. Napjainkban az ingatlan sürgős felújítást igényelne.
