5520 Szeghalom, Nagy Miklós u. 2. Szeghalom, a sárréti táj települése így jellemzehető: "egymásba szakadó vizenyős rétek, kisebb-nagyobb mocsarak, lápok, helyenként nyílt víztükrök". A folyószabályozások előtti időben a természettel harmóniában élve halásztak és pákászkodtak az emberek. A művelésre alkalmas földek elenyészőek voltak, így a hangsúly az állattartáson és a halászaton volt. Az 1800-as évek közepétől változott a vidék, és változott a sárréti emberek életmódja is. Ímmár nagyobb mennyiségben termeltek gabonát, állatokat tartottak, és az iparosok termékei iránt is megnőtt a kereslet. A vidék fő megélhetési forrása továbbra is a mezőgazdaság és az állattenyésztés maradt, azonban modernebb, gépesített formában. A múzeum kiállítási anyaga ezt a múltat idézi fel, jellemző tevékenységek, ősi foglalkozások és mesterségek szerszámainak, műhelyfelszerelésének bemutatásával.
