I. László építette a vár helyén álló monostort 1083-95 között. A monostort kezdetben vizesárok védte. A tatár támadásnak nem tudott ellenállni, így új várfalakat emeltek a XIII. század végén. Az építkezés még a következő században is tovább folytatódott. Ekkorra a várfalak már 1,3 m szélesek voltak és mészkőből, homokkőből épültek. A déli oldalon L alaprajzú püspöki palotaegyüttest is emeltek. A XV. század végén a török seregek sikertelenül ostromolták a várat. 1660-ban a törökök bevették, s egészen addig ott álltak a vár udvarán a Kolozsvári testvérek által készített királyszobrok: Szent István, Szent Imre és Szent László egész alakos szobra, valamint Szent László lovasszobra. Ahogy a püspökség megszűnt, az Erdélyi Fejedelemség idején a vár védő szerepet töltött be. A végvárat így egy korszerű ötszög alaprajzú, újolasz-bástyás modern várrá alakították át az olasz építőmesterek.
A következő két évszázadban is több átépítést, felújítást is megélt a vár, építői közé soroljuk Bethlen Gábor fejedelmet és Rákóczi Györgyöt is. II. Rákóczi Ferenc elfoglalta a várost, de a várat nem tudta bevenni. 1836-ban a városban pusztító tűzvész a vár egy részét is elpusztította. A szabadságharc idején katonai bázisként használták a várat. A két világháború között csendőriskolának adott otthont, majd katonai bázis lett ismét. 1975-től raktárnak használták, innentől a vár állagának romlása folyamatosan megfigyelhető.
A nagyváradi vár egyszerre tükrözi a katonai és az egyházi múltját is.
A vár legjelentősebb nevezetessége a Szent László király által alapított székesegyház, ahová eltemették Szent Lászlót és Luxemburgi Zsigmond német-római császárt, magyar királyt.
A helyi önkormányzat pályázati pénzből régi pompájába állította vissza a nagyváradi várat. A felújítást követően a vármúzeumnak, a városi múzeumnak, a kőtárnak, a céhek utcájának is otthont ad.
A várban épített fejedelmi palota a centrális kastélyok egyik legszebbike. A vár ötszög alakú belső terében is ötszög alakú épületegyüttes található. A vár főkapuja a déli oldalon látható.
A vár nevezetes bástyái: az Aranyos- és Vörös-bástya, és a Földbástya (később: Bethlen Gábor-bástya).
Mivel a vár építése az Árpád-kortól sok-sok századon át a jelenkorig tartott, így még ma is rengeteg titkot rejt.
Napjainkban több kulturális rendezvénynek is a Nagyváradi vár ad otthont.