A Sztarill-palota, későbbi nevén Astoria Szálló 1902-ben épült egy saroktelken, a Szalárdi és a Bémer tér sarkán. A palota Sztarill Ferenc nevét viselte, aki az épület tervezője és egyben tulajdonosa is volt. Sztarill Ferencet a századforduló idején Nagyvárad legfoglalkoztatottabb építészének és kivitelezőjének tartották számon. 1906-ban Budapesten szerzett építészi oklevelet.
A Sztarill-palota földszintjén az Emke kávéház működött, míg az emeletén bérlakások voltak.
1930-ban az épületet szállodává alakították át, innentől nevezzük Astoria Szállodának. A II. világháború idején bezárták a szállót és újra már nem is nyitották meg. Az épület emeletén újra lakásokat alakítottak ki, a földszinti híres kávézó helyén pedig boltot alakítottak ki.
1975 után kísérletet tettek a szálloda megnyitására, de a régi szecessziós belső pompa már nem volt látható.
Sztarill Ferenc kézlenyomatát tetten érhetjük az épület homlokzatának kialakítása során. A szecessziós és gótikus látványelemek együttes használatával, a hullámos vonalú erkélyek kialakításával, a népies és növényi motívumok megjelenésével válik igazán egyedivé a homlokzat.
A belső szecessziós tér már a múltté, napjainkban már sokkal szerényebb és sivárabb a belső díszítés, mint egykor volt.